Őrség; Göcsej; Hetés; Muravidék

A muravidéki magyarság mintegy harminc település keretében él ma Szlovéniában, azon a területen, amely egykor - 1920 előtt - a történelmi Vas és Zala vármegyék délnyugati részét képezte. A magyarlakta terület legalább két hangsúlyosan kimutatható néprajzi egységhez tarozik, illetve azok alcsoportjaira való tagolódás a jellemző. Ahhoz aligha férhet kétség, hogy a történelmi Őrség ma Szlovéniához tartozó falvai az említett néprajzi tájegységhez - mármint az Őrséghez - sorolhatók. Többé-kevésbé a Hetéshez tartozó települések kérdésében is megegyezik a szakmai vélemény. Így a szűkebben értelmezhető Hetéshez a mai Muravidéken néhány falu tartozik, azonban a hetési szokások, néprajzi jellegzetességek és a paraszti viselet összehasonlítása esetén könnyen megállapítható, hogy e - a hozzá szorosan kötődő Göcsej tájegység jellemzőivel párosult és kiegészült - néprajzi és kulturális szempontból egyaránt jellegzetes terület a Lendvavidéknek szinte az egészére jellemző, de hatása Dobronak és Szentlászló esetében is erőteljesen érvényesül. Megtörténhet tehát, hogy az érdeklődő e viszonylag kis földrajzi területen egyszerre találkozik a Hetéssel és az Őrséggel, a Lendvavidékkel és a Göcsejjel.

Őrségi viselet

Az Őrség és a Vendvidék eredetileg történeti és néprajzi tájegység. Népi hagyományai, építészeti kultúrája és természeti értékei ritka látványosságot jelentenek.


 

 A Zala forrásvidékén, részben a Kerka völgyében a Vendvidék Göcsej és a Hegyhát szomszédságában fekvő történeti-néprajzi táj neve. Kiemelkedő, táblás terület, amelyet vízfolyások, patakmedrek tagoltak.

  Felsőőr


Göcseji viselet

 

A férfiak rövid derekú, gallértalan vászoningét a múlt század második felében váltotta fel az elöl gombos, mellén letűzött ráncokkal, mizlivel díszített, kézelőbe ráncolt bő ujjú ing. Ugyanekkor a szűk, 1 vagy 2 szeles, csak kevéssel térden alul érő gatyák helyett bő, szedett gatyákat kezdtek hordani; a fehér, rojtos főszedett kötín vagy előkötő helyett pedig fekete vagy kék kötényt. Az ingen nyáron puruszlit vagy lajbit, télen mellest viseltek.

Az asszonyok hosszú ing vagy alsóümög helyett a múlt század második felében bevarrott ujjú, bokrosujjú ingvállt, rövid ümögöt vagy kézelős ümögöt kezdtek viselni. A hosszú ingen viselt, lapos ráncokba szedett szoknyát vászonpéntőnek nevezték. A felsőruhaként viselt vászonszoknyát kékre festették, ehhez gubaccsal feketére festett fodros vászon előkötőt kötöttek.

Hetés-LENDVAVIDÉK,

 ZALA MEGYE, DÉL-NYUGAT DUNÁNTÚL
Göcsejjel szomszédos, a Kebele és a Lendva patakok között elterülő 11 falu vidéke. Neve valószínűleg összefügg a „hetes” számnévvel, és feltehetően ma már elhomályosult egyházi, irodalmi vagy közigazgatási egység emlékét őrzi. Tágabb környezetét a Lendva pataktól, ill. Alsólendváról, a táj vásáros központjáról Lendva-vidéknek is nevezik. Kultúrája a szomszédos DNy-dunántúli tágabb környezetével azonos.1920-ban szakították ketté a területet.

 

Öregasszony cifraködmönben, fején pacsával

 Női ködmön 

(SzI) férfiviselet - Man's outfit

Színes női viselet1903

  férfiviselet

(SzI) Asszony fehérben

(SzI) Régi női fehérviselet háta -  Göntérháza

Asszony fehérben "pacsá"-val (kendő szerű)

Régi női fehérviselet háta Göntérháza

 

Forrás:
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19388
http://WWW.MAGYARMUZEUM.ORG